Szent István halála után nagyon sokan akarták megszerezni az erős állam trónját. Többeknek is sikerült, de általában csak néhány évig ültek rajta. Ilyen királyok például: Orseolo Péter, Aba Sámuel, I. András, I. Béla, I. Géza. Az ő fiaként kezdte meg uralkodását Szent László királyunk (1077-1095).

1077-re Magyarország, már teljes egészében keresztény állam volt. Szinte minden tíz falura jutott egy-egy templom és a régi pogány temetők is eltűntek. Általánossá vált, hogy a templomok köré temetkeztek az emberek. Szent László trónra lépése után azonnal hozzáfogott, hogy rendet teremtsen és munkássága során a Magyar Királyság meghatározó hatalommá vált a térségben. Hódításai legfőképp nyugat felé orientálódtak és ennek eredményeképpen született meg a magyar-horvát perszonálunió, amely a XIX. századig végig kísérte az ország történelmét. A források szerint László erőskezű, hatalmas termetű férfi volt, aki "a többi ember közül vállal kimagaslott". Nagy testi erejét még ötven éves kora körül is megőrizte. A harcban való jártassága, a csatákban mutatott személyes bátorsága következtében a középkorban fokozatosan vált nagyon népszerűvé. A kiváló katonai erények mellett Hartvik püspök már Könyves Kálmán idején elismerően írt László erkölcsösségéről, erényességéről és mély vallásosságáról.

Szent Lászlót a püspökből lett király, Könyves Kálmán követte (1095-1116). Az ő időszakát a jelentős törvénykezések jellemezték. Visszavette az egyházi javak jelentős részét és törvénybe foglalta, hogy nincsenek boszorkányok. Tovább hódított az Adria felé és 1102-ben horvát királlyá koronázták. 1107-ben felszámolta a hercegségeket, hogy biztosítsa fia uralkodását testvérével, Álmossal szemben. Ennek érdekében meg is vakíttatta őt fiával, Bélával együtt.

Így lett király II. István, majd az ő halálával a megvakított Béla, akik a történelemkönyvekbe, mint II. Vak Béla vonult be. Ő, ahogy a korona a fejére került megbosszulta az apjával és vele történteket. Országgyűlést hívott össze, ahol lemészároltatott mindenkit. Neki köszönhető az a hamis kép Kálmánról, ami kialakult, miszerint egy púpos, csúnya ember volt. Uralkodása viszonylag szürke időszak, kevés eseménnyel.

A véres leszámolások után építőmunka indult a belpolitikai életben is. A fennmaradt oklevelek tanúsága szerint II. Béla idején kezdett szerveződni az udvarban egy olyan hivatal, amely az oklevelek kiadásával már nemcsak alkalmilag, hanem hivatásszerűen foglalkozott. Ez a hivatal a III. Béla korára kialakult kancellária elődjének tekinthető.

Béla jó viszonyt ápolt a hazai egyházi vezetőkkel, az egyház javára jelentős adományokat tett. Az 1137-ben leégett pannonhalmi apátságot az ő segítségével építették újjá. Mindezek nagymértékben hozzájárultak az ország konszolidálásához.

Béla következetesen bevonta a királyi tanácsot a hatalom gyakorlásába. Nem tehetett mást, mert vaksága miatt teljesen ki volt szolgáltatva környezetének. A források alapján bizonyosra vehető, hogy a hatalmat nem egyedül ő, hanem szűk környezetével – elsősorban Ilona királynéval – együtt közösen gyakorolta.

Halála után némi kavarodás volt a királyok körében. Volt, hogy egyszerre két királya is volt az országnak. IV. István és utána III. István. Hogy ez hogyan lehetséges? Nos, Béla halála után III. István lett előbb megkoronázva, de nem sokkal utána jött IV. István. Mivel a harmadik fejére került először a korona és ő kapta ezt a sorszámot, de IV. István hamarabb halt meg. Így lehetséges ez a sorrend.

Ahogy egy jelentős királlyal kezdődött, úgy egy jelentőssel is ért véget ez a korszak. Ő nem volt más, mint III. Béla (1172-1196). Bizáncban nevelkedett, kedvelte a kultúrát. A XII:.században a szóbeliséget egyre inkább felváltotta az írásbeliség. Ebből a korból való a legrégebbi magyar nyelvű írásos emlék, a Halotti beszéd.

Érdekes, hogy most több, mint 800 évvel később is meg tudjuk érteni ezt az írást. Magyar nyelvünk szépségét jelzi, hogy például a mai angolok egy kis túlzással Shakespeare eredeti írásait csak szótárral tudják értelmezni. A mi nyelvünk kétszer ennyi idő alatt se torzult annyit, hogy ne tudjuk olvasni. Ezért is fontos megőrizni nyelvünk szépségét.

Uralkodása során mindvégig következetes pápabarát politikát folytatott, amely eredményeképpen megszerezte a főpapság támogatását. Erősödtek az ország nyugati kapcsolatai, Béla idejében mind többen tanulhattak külföldi egyetemeken – így a rejtélyes sorsú krónikás, Anonymus. A francia-magyar kapcsolatok erősödését jelzi a ciszterci rend magyarországi szerepének erősödése (a franciaországi anyakolostorokra támaszkodva) is, akiknek III. Béla széles kiváltságokat biztosított a már meglévő és az újonnan alapított apátságoknak.

Ezen időszakban, a sötét középkorban a Magyar Királyság Bizánc, Németország és a pápaság hármas hatalmi harca között fejlődött és hódított. A XIII. századdal és teljesen új korszak kezdődött, nem csak Magyarországnak, hanem egész Európának.

M.P.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.