Most ezzel a bejegyzéssel befejezem ezen sorozatom egy időre, ugyanis annyira sokszínű és változatos népünk hagyományos viselete, hogy nagyobb kutatás nélkül nem tudok átfogó képet adni róla. Rendeteg terület van, ahol más és más a stílus és nem akarok felületes lenni, hogy csak pár szóban említem őket. Tehát befejezésképpen az alföldi viseletről írnék.

Duna-Tisza köze

Az alföldi viselet nem olyan gazdag, mint a dunántúli vagy a felföldi. Több házilag szőtt anyagot, kevesebb színes hímzést foglal magában. Díszes viselet csak a peremvidéken fordul elő.

Kalocsán és Szakmárban a lányok felkötötték a hajukat. Fejük tetejét egészen körbefogják egy rózsaszín vagy világoskék csokorral. A főkötő fehér vásznát színes hímzés díszíti. Az egyszerű kékfestőt egyre tarkábban hímzett szövetek váltották fel. A felsőszoknya sötétkék vagy sötétzöld, több alsószoknyával. A kötényt ferhér csipke szegélyezi. A harisnya és a papucs is színes. Szakmáron régen sötét volt a menyasszonyi ruha.

A Duna–Tisza közében a mezővárosokban a nők már a 19. században elhagyták a viseletet, kivetkőztek, és divatos ruhákban jártak, míg a férfiak gatyát, kék nadrágot és subát viseltek.

A kiskunsági pásztorok viselete számos régi elemet őrzött meg. A kalap süvegre emlékeztet, csak a pereme más. A bő fehér gatyára és ingre ezüst gombú fekete lajbi borult. A gulyások erre subát, a szegényebb pásztorok szűrt vettek. Ezeknek használták a rövidebb változatait is, a szűrdolmányt vagy a kankót, mert könnyebb volt bennük mozogni. A ködmönt vagy dakuködmönt hímzett piros irhaborítás szegélyezte. Derék alá ért. A juhászok nadrágja térd alatt kibővült, sárgaréz gombokkal. Ezekkel lehetett a nadrágot ki- és begombolni. A pásztorok csizmái hegyes orrúak és magas sarkúak voltak.

Tiszántúl

A hortobágyi pásztorok nagy karimájú kalapjukat rendszeresen zsírozzák. Ettől olyan nehéz lesz, hogy a jószág fegyelmezésére is alkalmassá válik. Bal oldalán madártoll leng, ami jelzi viselőjének rangját. A csikósok kék inge és gatyája a szabadságharcos huszárok egyenruháját utánozza. A csikósok, gulyások lábbelije a csizma, a kondásoké a boskor volt. Kedvelik a szűrt, a subát és a ködmönt. A juhászoknak volt zsíros gatyája is a piszkos munkákhoz, például a nyíráshoz. Télen bőrből vagy posztóból varrt juhásznadrágot (rajthuzlit) vettek a gatyára. Elölgombolós bőr mellest vagy lajbit hordtak egyszerű bundával vagy nyakatlan szűrrel.

A Tiszántúl középső és északi részének viseletére nagy hatással volt Debrecen és Hortobágy. A lányok hajukat egy ágba fonták, és végig szalaggal díszítették. Pártájuk gyönggyel volt kirakva, és kedvelték a gránát gyöngysort. Az asszonyok kendőt kötöttek. Sötétkék vagy fekete szoknyát és lajbit hordtak. Télen fekete selyemmel vagy szironnyal varrt barna kisbundát öltöttek. Nyáron posztórátétes ujjatlan posztóköpenyben jártak. Korán kezdtek cipőt viselni, de a kordován csizma ünneplőként megmaradt. A férfiaknál általános volt a kupeces kalap. A nyári gatya és ing gyapotból, a téli sötétkék posztóból készült. Mellényüket ón vagy ezüst gombok díszítették. Télen subát vagy szűrt öltöttek. Csizmájukra sarkantyút erősítettek.

A Tiszántúlon csak kevés helyen alakult ki sokszoknyás viselet. Ajakon (Szabolcs megye) a felsőszoknya eredetileg lábszárközépen alul ért, de ahogy egyre több alsószoknyát használtak, úgy egyre rövidebb lett. A kötény virágmintás. A lányok blúzára gallérokat tesznek. Télen csizmában, nyáron cipőben jártak. A menyasszony vállkendője fekete. A hagyományos férfiviselet a vászoning és a vászongatya, a nadrág újabb jövevény. Hideg időben gubát vettek. Csizmában vagy bocskorban jártak.

A bodrogközi lányok régen három fonatba fonták hajukat, de később a két fonat jött divatba. Szalagokat fontak bele. Ingvállukat gyolcsból, kabátkájukat (litya) színes anyagból varrták. Felsőszoknyájukhoz selymet vagy kasmírt használtak. Alá öt-hat alsószoknyát (kabát) vettek. Vállukat zsalikendővel takarták. Az asszonyok ködmöne hímzéssel volt díszes. Lábbeliként fekete csizma szolgált. A legények gyolcsinge bő szájú, gatyája széles. Derekukról színes rojtok, pántlikák lógtak egészen a sarkukig. Zsinórozott és paszományozott fekete lajbit hordtak. A módosabbak fekete gubában jártak.

M.P.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.