Ahhoz, hogy kellően megismerhessük hazánkat, úgy gondolom, hogy előbb tisztáznunk kell néhány alapvető dolgot. Hol van a helyünk a nagyvilágban és még pár hasznos info, ami talán egyesek szerint nevetséges, hogy kitérek rá, de bizony vannak, akik nem tudják például az ország hivatalos nevét... Ezekről lesz most szó.

A Magyar Köztársaság egy független demokratikus köztársaság Kelet-Közép-Európában, azon belül is a Kárpát medencében. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia és Horvátország, délnyugatról Szlovénia, nyugatról Ausztria határolja. Fő- és egyben legnépesebb városa, Budapest.

Az ország majdnem Európa közepén fekszik. Tőle csaknem egyforma távolságra van az Atlanti-óceán és az Urál-hegység, illetve a Földközi-tenger és az Északi-tenger. Az országnak nincs tengerpartja, legközelebb az Adriai-tengerhez fekszik, körülbelül 300 kilométer távolságra.Területe 93 036 négyzetkilométer, amivel az országok méret szerinti rangsorában a középmezőnyben található.Az államhatár hossza 2246 kilométer.

Magyarország államformája az 1989-es rendszerváltás  óta köztársaság. A hatályos magyar alkotmány a többször módosított 1949. évi XX. törvény. Az alkotmány legutóbbi átfogó módosítása 1989. október 23-án lépett életbe, amelyben a népköztársasági államformát felváltotta a köztársaság.

Az ország politikai berendezkedése parlamentáris (népképviseleti) liberális demokrácia. A köztársaság a népszuverenitás elvére épül, a közhatalom gyakorlása pedig csak a jogállam keretein belül lehetséges.

A népképviselet legfőbb szerve az Országgyűlés, mely a Parlamentben székel.

Magyarországon az alkotmány alapján négyévente kerül sor országgyűlési választásokra, amelynek során az ország népe 386 parlamenti képviselőt választ meg vegyes választási rendszerben, 176-ot egyéni választókerületekben, 210-et a pártok által állított listákról.

A képviselők, a köztársasági elnök javaslatára, megválasztják a végrehajtó hatalom vezetőjét, a miniszterelnököt, aki megalakítja kormányát. A minisztereket a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki.

A köztársasági elnököt az Országgyűlés választja meg 5 évre. Leginkább reprezentatív funkciókat tölt be, ő fejezi ki a nemzet egységét. Ő javasolja a miniszterelnököt, és háború idején ő a hadsereg főparancsnoka. A parlament által hozott törvények hatályba léptetésekor egyetértési joga van, vagyis azok csak aláírása után léphetnek életbe. Amennyiben úgy véli, hogy az az alkotmánnyal bármilyen formában összeférhetetlen, úgy a törvényt újratárgyalásra visszaküldheti az Országgyűlésnek, illetve az Alkotmánybíróság elé terjesztheti.

Az első megválasztott köztársasági elnök Göncz Árpád volt 1990 és 2000 közt. Őt Mádl Ferenc követte ezen a poszton. Sólyom László 2005-től 2010-ig viselte a tisztséget, 2010. augusztus 6-tól Schmitt Pál a köztársasági elnök.

M.P.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.