Honfoglalásnak nevezzük azt a folyamatot, melynek során valamely nép egy kiválasztott területet birtokába vesz, abból a célból, hogy ott új hazát alapítson.Lássuk, hogyan zajlott ez nálunk és tekintsük át a kalandozások korának nevezett időszakot is, egészen az államalapításig.

Két fő elmélet létezik arról, hogy hogyan mehetett végbe a honfoglalás. A legelterjedtebb nézet szerint a magyarok egy lépcsőben szállták meg a Kárpát-medencét 895 és 896-ban. 902-re már ez egész medencét az őseink uralták, bár az állatok miatt, főleg Erdélyben és az Alföldön telepedtek le.

László Gyula nevéhez fűződik a kettős hongfoglalás elmélete, miszerint a magyarság ősei két lépcsőben szállták meg a területet. Először 670 körül érkeztek, majd a már fentebb említett 9. századi hadjárat következett.

A magyarok nyilaitól ments meg Uram, minket.

Ki ne ismerné ezt az imát, amit a 9.-10. század fordulója körül egész Európa mormolt. Az akkori népek, rettegtek tőlünk és számukra különös harcmodorunktól. Gyakran indultunk zsákmány és adószedó hadjáratokra, de előfordult az is, hogy segítségül hívtak minket. Mint például 899-ben a Keleti-Frank Birodalom Berengál ellen és a győzelmet követően, a hazaúton elfoglaltuk Pannóniát is.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A kalandozások során eljutottunk az Északi-tengerig is, sőt még a Pireneusokon is átkeltünk 942-ben. A magyar hadak megállíthatatlanul vonultak Európában, mert az akkori országok katonái, nem nagyon tudtak mit kezdeni a harcmodorukkal. A magyarok lóhátról harcoltak, kerülve a közelharcot és mesterien hazsnálva a visszacsapó íjjat. Ez az íjj, jóval kissebb volt, mint az akkor használtak így lovaglás közben is könnyen lőhettek vele, akár hátrafele is. Gyakori trükk volt, hogy a magyar lovasok menekülést színleltek, majd amikor az ellenség utánuk indult hátrafele lőve semmisítették meg őket. Ezt a harci technikát nagyban segítette, két, Ázsiából hozott újítás is. Az egyik a fanyereg, amin lovas meg tudta támasztani magát lövés közben, a másik pedig a kengyel.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A 10. század közepén, 955-ben megtört a magyarok lendülete, amikor az ausburgi csatában vereséget szenvedtek (ebből a vereségből született Lehel mondája), majd 972-ben Bizánc fele is végetértek a hadjáratok. Az akkori fejedelem, Géza belátta, hogy változásokra van szükség, és csatlakozni kell Európához, hogy a magyarság ne vesszen el. Ennek érdekében kapcsolat építésbe kezdett, békét kötött addigi ellenfeleivel is. Tudta, hogy a nemzetnek fel kell venni a a kereszténységet és ezért is lépéseket tett. Ő maga nem keresztelkedett meg, de fia Vajk (a későbbi Szent István) már igen.

Az akkori társadalmi berendzekedés is segítette a változást. A magyarok félnomád életet éltek, de mivelt a téli és nyári szállások között gyakran csak pár 10 km volt a távolság, lassan falvak teljes hálózata alakult ki. A magyarok nagyállattenyésztő életformát folytattak, ez volt az oka többek között annak, hogy Erdély helyett az erre sokkal inkább alkalmas Alföldön telepedtek meg. Állataik között a szarvasmarha volt túlsúlyban, emellett a ló, a juh és a sertés volt a legfontosabb. A honfoglaló magyarok állattartása sokrétű, fajokban gazdag lehetett: a sírokból előkerült leletek alapján több mint egy tucat háziállatfajt tartottak, köztük a kelet-európai sztyeppékről magukkal hozottak is (teve, sztyeppei ló, ősracka). A baromfitartás a helyhez kötöttség jele. A halászat (sok folyó és mocsár) és a vadászat (előkelők között) volt elterjedt.

A földművelést már a dél-orosz sztyeppén is gyakorolták a magyarok ősei, használtak ekét, sarlót, kézimalmot, kaszát, és a talajváltó földművelési rendszer kezdeti fokán álltak. Legfontosabb veteményük a köles, a búza és az árpa volt.

Géza munkásságával tehát lezárult egy korszak a magyar történelemben és előkészítette az újat, amely az államalapítással kezdődött el...

 M.P.

A bejegyzés trackback címe:

https://otthonunk.blog.hu/api/trackback/id/tr72486196

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.