A Szent Korona

2010.11.29. 17:17

A magyar Szent Korona Európa egyik legrégebbi, épségben maradt koronája, mely Magyarország egyik jelképe és legnagyobb kincse.

A történészek szerint a koronát III. Béla idején állították össze a két fő korona részből: a görög és latin koronából. A tetején lévő keresztet valószínűleg a 16. században illesztették rá, a Krisztusi-kép átlyukasztásával. Azt, hogy a kereszt milyen módon ferdült el, még kutatják a történészek, de több elmélet és legenda is született ezzel kapcsoltban. Ilyen például, hogy Mátyás király verte földhöz mérgében, de ez ugye nem lehetséges, mert sokkal később került rá. Egyik valószínű magyarázat, hogy az őrzésére szolgáló vasládát hamarabb lecsukták, mint hogy a koronát megfelelően elhelyezték volna benne.

Egy 800 éves legenda szerint a korona felső részét II. Szilveszter pápa küldte I. Istvánnak koronázása alkalmából. Ezt nem tudjuk biztosan, de azt igen, hogy a két részt később illesztették össze. Erre egyértelműen utalnak a stílusbeli különbségek.

Szimbólum rendszere két részre tagolódik. A felső keresztpánt Isten mennyei birodalmát jelképezi, míg az alsó annak földi birodalmát. A korona tetején-közepén a világegyetem uraként trónol felirat nélkül a Teremtő Atyaisten. Az alsó részen a főhelyen Jézus, Isten földi birodalmának ura, Mihály és Gábriel arkangyalok kíséretében. Sokan felvetik, hogy miért nem szerepel mind a 12 apostol a koronán. Ennek egyszerű a magyarázata. Júdás, Krisztus elárulója elvből nem kerülhetett volna rá, így csak tizenegyen foglalnak helyet rajta.

Sok szent is helyet kapott az ékszeren. Kutatások folytak, hogy milyen szempontok szerint kerültek fel. Nagy a valószínűsége, hogy olyan szentek vannak rajta, akik védőszenteknek bizonyulhattak egy keresztény uralkodó számára.

A Szent Korona valamennyi ábrázolt személye örmény típusú; legklasszikusabb a két angyal ábrázolása. A Isten égi és földi birodalmának egybeszövése klasszikusan a Magyar Szent Koronában csúcsosodik ki.

A magyar kornázási ékszerek (korona, jogar, országalma, palást és kard) Jelenleg a Parlament épületében vannak elhelyezve.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A magyar korona története:

1001. január 1. - I. Istvánt Esztergomban megkoronázzák a II. Szilveszter pápa által küldött koronával.

1166 - Michael Anchialosz pátriárka említi a Székesfehérváron orzött koronát, mint a magyar királyok legfobb jelvényét.

1198 - III. Ince pápa a székesfehérvári préposthoz írt levelében a koronát a haza becsületének - honor patriae - forrásaként említi.

1204 - A menekülo gyermekkirállyal, III. Lászlóval eloször kerül a korona külföldre.

1256 - IV. Béla egy oklevelében eloször nevezik a koronát "Szent Koronának".

1270 - IV. Béla halála után leánya, Anna hercegno V. István elol Csehországba menekül a királyi kincstár egy részével, közte két arany koronával.

1292 - III. András egyik oklevelében eloször nevezi a koronát "Szent István koronájának"

1301,1309,1310 - A nápolyi Anjouk ágából származó Károly Róbertet háromszor koronázzák királlyá, de csak az utolsó történik a Szent Koronával.

1309 - A magyar fopapok írják a koronáról, hogy a magyarok "oly nagy tekintélyt tulajdonítanak neki, mintha benne összpontosulna a királyi hatalom".

1401 - A forendek egy csoportja fogságba veti Luxemburgi Zsigmond magyar királyt és a hatalmat a Szent Korona nevében gyakorolja, okleveleiket SIGILLUM SACRE CORONE REGNI HUNGARIAE (Magyarország Szent Koronájának pecsétje) köriratú pecséttel hitelesítik.

1440 - I. Albert halála után özvegye - születendo gyermeke trónjának biztosítására udvarhölgyével, Kottanner Jánosnéval ellopatja a visegrádi várból a koronát. A csecsemo V.Lászlót koronázása után a koronával együtt Frigyes német-római császárra bízza.

1464 - Hunyadi Mátyás -1458 óta Magyarország királya - váltságdíj ellenében visszaszerzi Frigyestol a koronát, amellyel Budán ünnepélyesen megkoronázzák.

1526 - Szapolyai Jánost Magyarország királyává Koronázzák.

1527 - Habsburg Ferdinándot Magyarország királyává koronázzák.

1529 - A korona Szulejmán szultán birtokába kerül, aki azt Szapolyai Jánosnak adja át.

1551 - János özvegye átadja a koronát Ferdinándnak.

1613 - Révay Péter koronaor megírja - eloször - a korona történetét.

1703-1712 - A Rákóczi-szabadságharc miatt Bécsben orzik a koronát.

1780 - II. József császár Magyarország királya lesz, de nem koronáztatja meg magát, ezért a "kalapos király" gúnynevet kapja. 1784-tol Bécsben orizteti a koronát.

1790 - II. József halála elott elrendeli a korona visszaadását, a magyar rendek diadalmenetben hozzák vissza Budára. Az ezt követo szemlékkel kezdetét veszi a korona tudományos kutatása.

1849 - A szabadságharc bukása idején Szemere Bertalan belügyminiszter Orsovánál elrejti a koronát.

1853 - Megtalálják a koronát és a vele együtt elásott többi jelvényt.

1867 - Megkoronázzák az 1849 óta uralkodó Ferenc Józsefet.

1916 - Az utolsó magyar királyt - IV. Károlyt - Budán megkoronázzák.

1945 - A II. világháború végén a korona Ausztriába kerül, menekítve az orosz megszállók elöl, ahol a jelvények az Egyesült Államok hadseregének birtokába kerülnek.

1978. január - Az Egyesült Államok külügyminisztere a budapesti Parlamentben átadja a koronát az országgyulés elnökének.

M.P.

A bejegyzés trackback címe:

https://otthonunk.blog.hu/api/trackback/id/tr842481608

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.