Széll Kálmán... Kedd óta igen sokat hallhattuk ezt a nevet a FIDESZ jóvoltából, ugyanis róla nevezték el azt  tervet, amivel talán sikerül talpra állítani a magyar gazdaságot. Hogy miért róla kapta a nevét a dokumentum, Nos, nagyon egyszerű. Ő az az ember, aki annak idején egyszer már hasonló dologba vágta a fejszéjét.

De ki is volt ő valójában?

Dr. Széll Kálmán Gasztonyon született 1843-ban. Politikus, miniszterelnök, pénzügyminiszter, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Meghalt: 1915-ben Rátóton.

A Vas vármegyében birtokos dukai és szentgyörgyvölgyi Széll-család II. Ferdinánd magyar királytól nyert címeres levelet 1639-ben. Apja, József, alispán, országgyűlési képviselő, majd főispán volt.

Tanulmányait Sopronban és Szombathelyen végezte, a jogot Budapesten hallgatta és Jogtudományi doktorként szerzett oklevelet 1866-ban a pesti tudományegyetemen, majd 1867-ben szolgabíróként kezdte meg pályafutását 1867-ben, Vas vármegyében. A következő esztendőtől azonban már a szentgotthárdi, 1881-től pedig a pozsonyi 2. számú választókerületet képviselte kormánypárti programmal. Hét éven át jegyzője volt a Háznak és állandó előadója a pénzügyi bizottságnak, központi bizottságnak, a horvát ügyekben kiküldött országos bizottságoknak és a delegáció hadügyi bizottságának.

Sokat volt Deák Ferenc körében, kinek kedvencévé vált - Deák Ferenc 1868-tól 1875-ig a nyarat mindig nála töltötte Rátóton. Deák gyámleányát, Vörösmarty Mihály leányát, Vörösmarty Ilonát 1867-ben vette feleségül. Egyes vélemények szerint tehetségén kívül Deákkal való családi kapcsolata is segítette Széll Kálmán gyors előrehaladását.

Több ízben kínálták meg miniszteri tárcákkal, míg végre 1875 márciusában, a Deák-párt és a Balközép egyesülése után a Szabadelvű Párt színeiben 1875 márciusában pénzügyminiszter lett. 1878 októberében, a boszniai okkupáció után megvált ez állásától.

Mint pénzügyminiszter rendet teremtett az államháztartásban, az állami bevételeket addig nem sejtett magasságra emelte, a pénzügyi adminisztrációt reorganizálta, a keleti és a tiszai vasutat megszerezte és ezzel megteremtette a később bekövetkezett vasúti államosítás első feltételét; létesítette az 1878-i pénzügyi és gazdasági kiegyezést Ausztriával, a bankkérdést az egységes osztrák banknak közös osztrák-magyar bankká alakításával megoldotta; alatta az átvett deficit felénél kisebb összegre szállott le és az államháztartás az egyensúlyhoz közel került. Az ország hitelét helyreállítván, a függő adósságok konvertálásával a régi törlesztéses kölcsönök helyett megteremtette és meghonosította a magyar rentét. Széll 63 millió forintos éves deficittel vette át a költségvetést és 23 millió forintos deficittel adta át.

Miután hivatali ideje lejárt, 1878-tól mintagazdasággá fejlesztette rátóti birtokát, ahol a szarvasmarha-tenyészetével szerzett maradandó hírnevet. Emellett s eltekintve úttörő munkásságától a mezőgazdaság s különösen az állattenyésztés terén, amelynek eredménye a világhírű rátót-héraházi siementali törzstenyészet, még nemzeti kulturális célok előmozdítására is időt szakított, nagy gonddal vezetvén a Dunántúli Közmívelödési Egyesület ügyeit.

Miután visszatért a politikába 1899-től 1903-ig miniszterelnök volt, ezt követően csak a gazdasági ügyekben vállalt szerepet, egészen haláláig.

M.P.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.